Díjátadások a Magyar Kultúra Napján

A Magyar Kultúra Napján, vagyis január 22-én átadták azokat a díjakat, melyeket Sárospatak Város Önkormányzata alapított. A Művelődés Háza és Könyvtárában megrendezett városi ünnepségen Aros János polgármester mondott beszédet, majd átadta a díjazottaknak a kitüntetéseket, elismeréseket. Ezek után sor került a Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Kultúrájáért díjak átadására is.

2018-ban Ködöböcz József díjat vehetett át Darmos István.

Darmos István 1970-ben született Sárospatakon. Iskolai tanulmányait az Árvay József Gyakorló Általános Iskola ének-zene tagozatán, a Rákóczi Gimnáziumban és a Comenius Tanítóképző Főiskola tanítói szakán végezte. 1992-től A Művelődés Háza főállású munkatársa, népművelői munkakörben. Az évek során felsőfokú közművelődési végzettséget, majd néptánc-pedagógus diplomát szerzett a Magyar Táncművészeti Főiskolán, és etnográfus diplomát a Debreceni Egyetemen.

A Művelődés Háza és Könyvtára munkatársaként szervezi és alakítja a város hagyományőrzéssel, néprajzzal, néptánccal kapcsolatos tevékenységét, programjait. A Bodrog Néptáncegyüttest 2000-től vezeti, ápolva és folytatva az együttes alapítóinak örökségét. Az együttes élén Európa több országában, többek közt településünk testvérvárosaiban képviselte városunkat.

Sárospatak kulturális élete iránti szakmai elkötelezettségét nap, mint nap bizonyítja, vetélkedők kitalálója és lebonyolítója, műsorok és városi rendezvények házigazdája. Színpadi emberként tánc- és énektudásával, vers- és prózamondóként való közreműködésével szerez élményszerű pillanatokat a programok látogatóinak. Prózai tehetsége színészi lehetőségeket is kínált számára, több, a közelmúltban készült dokumentum- és játékfilmben is szerepel. Szervező munkájának köszönhetően gyermekek és pedagógusok százai vettek/vesznek részt továbbképzéseken, táncházakban és táborokban. Az irányításával zajló magas színvonalú szakmai munka mellett a gyermek néptáncosok részére alapította a Pünkösdi Gyermektánc Találkozót, a Zempléni Gyermek Szólótánc Fesztivált és a Juhászújév Dömötörkor című hagyományőrző programokat.  A hazai gyermek néptánc-mozgalmat összefogó és irányító Örökség Gyermek Népművészeti Egyesület elnökségi tagja 17 éve. Több alkalommal szervezte az Országos Táncház Találkozó Gyermekbál programját. Munkája elismeréseként az Örökség Gyermek Népművészeti Egyesület alkotói díjjal tüntette ki.

Munkája mellett társadalomtudományi kutatásokat végez, rendszeresen publikál a FolkMagazinban, a Zempléni Múzsa és a Táncművészet című folyóiratokban. Önálló kötetei jelentek meg A Művelődés Háza és a Magyar Kultúra Kiadó gondozásában. A város közéletében aktív, két cikluson át volt a sárospataki 7. számú választókörzet – Kispatak – önkormányzati képviselője.

Néptánc-pedagógusként 1991-óta dolgozik Sárospatakon. Szakmai felkészültségének és tudásának köszönhetően a gyakorlatban több generáció, sok sárospataki gyermek, fiatal és felnőtt ismerkedett meg a magyar néptánc hagyományokkal. Pedagógiai munkájának színvonalát tanítványai, gyermektánccsoportjai és az általa vezetett Bodrog Néptáncegyüttes legrangosabb szakmai fesztiválokon és országos tanulmányi versenyeken elért előkelő helyezései és sikerei jelzik. A szakmai sikereken túl a közösség- és értékteremtő szervező- és pedagógiai munkájának köszönhetően a keze alatt tanult sok-sok tanítvány szerzett életre szóló élményeket és vitte magával a magyar hagyományos kultúra szeretetét, a közösséghez tartozás érzését, az egyetemes emberi értékek tiszteletét.

Sárospatak Város Önkormányzatának Közszolgálati Díját 2018-ban Dr. Cserkúti Sándornak ítélte oda a képviselő-testület.

Dr. Cserkúti Sándor 1954-ben Ózdon született, pedagógus család harmadik gyermekeként, vallásos, összetartó, polgári családban. Édesanyja az ózdi általános iskolában tanított, édesapja szintén Ózdon a Közgazdasági Szakközépiskola igazgatója volt.

Általános iskolai és gimnáziumi tanulmányait Ózdon végezte. 1973-ban felvételt nyert a Debreceni Orvostudományi Egyetemre.

Feleségével is az egyetemen ismerkedtek meg, ahol csoporttársak voltak. A IV. évfolyam alatt össze is házasodtak. 1979-ben szerezte meg általános orvosi diplomáját, ezt követően Debrecenben a Kenézy Gyula Kórház Belgyógyászati osztályán dolgozott, mint osztályos orvos. 1984-ben szakvizsgázott belgyógyászatból.

Feleségével 1986-ban költöztek Sárospatakra, ahol kezdetben az Egészségbiztosítási Pénztár ellenőrző orvosaként dolgozott.

1992-től napjainkig a Sárospatak VII. számú felnőtt körzet háziorvosa. Kezdetben ellátta a Rendelőintézet mb. igazgatója tisztséget is, illetve küldöttségi tagja volt a Magyar Orvosi Kamarának.

A Rendelőintézet Ultrahang szakrendelésén belgyógyász ultrahang szakorvosként is hasznosítja tudását.

1997-ben háziorvostan szakorvosi végzettséget szerzett.

Az Európai Unió PHARE segélyprogramjában csoportpraxisok létrehozásánál projektvezető volt 1995-ben, 2007-től pedig az irányított betegellátási rendszerben (IBR) vett részt.

A Debreceni Orvostudományi Egyetem családorvosi tanszékén szervezett (HMAP) Háziorvosi Morbiditási Adatgyűjtési programban folyamatosan részt vesz 2015 óta.

Az orvosi munka mellett megbízatásai révén folyamatosan segíti Sárospatak város munkáját. 1998-2002 között Sárospatak Város Önkormányzat Képviselő-testületének tagja, illetve az Egészségügyi, Ifjúsági- és Sportbizottság elnöke, 2006-tól napjainkig ezen bizottság külsős tagja. A Rendelőintézet mindenkori vezetőjének munkáját szakmai tanácsadóként is segítette, illetve segíti.

Betegközpontú, emberséges orvosként tisztelik kollégái és betegei.

Pécsvárady Botond közéleti díjban részesült Klima János.

Klima János 1954-ben született Sárospatakon. Általános és szakmai iskoláit is itt végezte. Az AFIT-nál kezdett dolgozni, majd németországi kitérő után nyugdíjba vonulásáig a Kommunális Szervezet dolgozója. A szervezeten belül több szakmacsoportot irányított, így az autószerelők, lakatosok, vízvezeték szerelők, asztalosműhely munkásai egyaránt dolgoztak keze alatt. Foglalkozott önkormányzati lakások javításával, vallomása szerint munkáját mindig szerette, így soha nem a munkaidő végéig, hanem a feladat elvégzéséig tevékenykedett. Sokat fáradozott Sárospatakért, az emberek problémái megérintették, lehetősége és tudása szerint azok megoldásán dolgozott. A város labdarúgó csapatának 1968–tól 1972–ig volt tagja, később játékvezetőként és a torna klub elnökeként is tevékenykedett. A másik nagy szabadidős civilszervezet, a Sárospataki Horgász Egyesület vezetőségi munkájában is feladatot vállalt.

2004–ben alakult meg a Sárospataki Polgárőr Egyesület, aktív közreműködésével. Bűnmegelőző munkájukat a város érdekében végzik, kiemelten figyelnek az idősek és a fiatalok biztonságára. Városi, egyházi, iskolai rendezvényeket biztosítanak. Az általa vezetett szervezet munkáját elismerés övezi. Az egyesület megkapta az év Polgárőr Egyesülete címet, településünk pedig az év polgárőr városa elismerést. Klima János a Polgárőr Érdemkereszt arany fokozatának kitüntetettje, Kopácsi Sándor Polgárőr Érdemrend birtokosa, 2012–ben az Év Polgárőre, 2013-ban a Települések Közbiztonságáért Plakett díjazottja. A belügyminiszter is több alkalommal ismerte el munkáját. Megszerzett elméleti és gyakorlati tudását az Országos Polgárőr Szövetség közgyűlésein, megyei és járási fórumokon osztja meg partnereivel. Nyugdíjas napjaiban is aktív, helytállása sokak számára példaértékű.

A városi kitüntetések után Bordás István átadta a Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Kultúrájáért díjakat.

Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Kultúrájáért díjban részesült Csorba Csaba a Sajószentpéteri Kulturális Központ igazgatója.

Csorba Csaba az érettségit követően, immár 34 éve dolgozik a közművelődésben.

1984-től 2014-ig, 30 éven keresztül volt a kazincbarcikai Egressy Béni Művelődési Központ népművelője különböző beosztásokban, művészeti előadótól igazgató-helyettesig. Népművelés-történelem szakos főiskolai tanulmányait munkája mellet végezte Szombathelyen, majd Nyíregyházán.

Kezdő népművelőként az amatőr művészeti csoportok munkáját koordinálta, majd a rendezvényszervezés lett a fő szakmai területe. Évtizedekig szervezte a rendszeres színházi előadásokat, hangversenyeket, könnyűzenei koncerteket Kazincbarcikán és környékén. Hatalmas kapcsolatrendszert épített ki a kortárs előadóművészekkel, színházi társulatokkal, meghatározó zenekarokkal. Rendkívül segítőkész, tapasztalataival és tanácsaival nagyon sokat segít minden munkatársának, főleg a kistelepülésen élő és dolgozó kollégáknak.

Meghatározó tagja volt annak a kazincbarcikai közművelődési szakmai műhelynek, mely országosan is elismert volt. Részt vett a nagy tradíciójú Ifjabb Horváth István Nemzetközi Színjátszó Fesztivál és az Országos Bányász Fúvószenekari Találkozók megrendezésében. Az 1990-es és 2000-es években tagja volt a Sajóvölgyi Nemzetközi Folklórfesztivált és a Borsodi Művészeti Fesztivált megálmodó és megvalósító, az értékek mentén elkötelezett szervezőgárdának. A 2010-es években a Kazincbarcikai Kolorfesztivál szervezésében is részt vett.

2014 és 2016 között a Berentei Művelődési Központot vezette, majd 2016-tól a Sajószentpéteri Kulturális Központ igazgatója. Munkáját továbbra is az értékek mentén elkötelezetten, elhivatott népművelőként végzi.

Csorba Csaba a szakmai civil szervezetek munkájában is részt vesz. A kezdetektől aktív tagja a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Népművelők Egyesületének, valamint a Magyar Népművelők Egyesületének. Nagy szakmai tapasztalata, közvetlen és sajátos személyisége miatt szakmájában népszerű, közkedvelt kolléga, aki soha nem vágyott a reflektorfényre, inkább mindig a háttérben, a színfalak mögött dolgozva érzi jól magát.

Évtizedek óta a közművelődési szakmában és a civilszervezetekben végzett elhivatott és eredményes munkájáért méltó a „Megyénk Kultúrájáért” kitüntető címre!

Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Kultúrájáért díjban részesült a Lorántffy Zsuzsanna Hímző Műhely.

A hímző műhely „Díszítőművészeti kör” néven, 1974-ben alakult, és azóta folyamatosan működik. A történelmi Magyarország területén készített minden hímzésfajtával foglakozik. Alapítója és első vezetője Fráter Józsefné, Éva néni volt. Ő pontos munkára szoktatta az asszonyokat, megtanította, hogy minden tájegységnek megvannak a jellegzetes motívumai, öltéstechnikája és színezési szabályai, amitől eltérni nem szabad. Ő maga is folytatott kutatómunkát. Így készültek a szebbnél szebb írásos, udvarhelyi, rábaközi, sárközi, sióagárdi hímzésekkel ellátott tárgyak. Munkáját 1985-ben a Népművelődési Intézet Nívó díjjal jutalmazta.

Kerülő Jánosné 1991-ben vette át a szakkörvezetői munkát, de a tudományos alaposságból és a kézműves igényességből ő sem engedett. A szakkör tagjai rendszeresen megmérették magukat a Népi Iparművészeti Tanács által szervezett zsűrizéseken és kaptak nagy számban „A” és „B” kategóriás elismerést. Ilonka néni vezetése alatt a kör belépett a környék népművészeti egyesületeibe, Tállyára a Hegyaljai Mesterek-hez, és Miskolcra a Fügedi Márta Népművészeti Egyesületbe. 2004-ben a szerencsi Kaláris kiállításon a Közművelődési Intézet Nívó díját vehették át.

2004-ben Gondáné Tarr Katalin folytatta a megkezdett munkát. Ő is elődei mottóját követte „tudományos alapossággal és kézműves precizitással”. Vezetése alatt az ország különböző részein megrendezett kiállításokra is eljutottak munkáik. Miskolcon, Szerencsen, Budapesten, Tállyán, de külföldön is szerepeltek több alkalommal Rozsnyón, Szabadkán és Kassán.

A szakkör öt Népi Iparművészt adott a magyar hímzők társadalmának, akik közül hárman ma is aktív tagok. Bekapcsolódtak a Hagyományok Háza által szervezett nyári táborokba. A békéscsabai Textiles Konferenciáknak állandó résztvevői lettek. Bemutatkozási lehetőséget kaptak az ország legnagyobb népművészeti rendezvényén, a Mesterségek Ünnepén.

Koscsó Istvánné 2009-től a kör vezetője. Munkássága alatt számos fejlődést élt át a közösség.

2010-ben fogalmazódott meg, hogy a történelmi hagyományok, és a magas minőségű munka együttesen feljogosítja az alkotó közösséget arra, hogy a nagy előd, Lorántffy Zsuzsanna és az ő általa alapított hímző műhely nevét viseljék.

Az elődök által kitaposott úton járnak napjainkban is: ragaszkodnak a tudományos alapossághoz és a kézműves igényességhez. Számos hazai és nemzetközi elismerés, országos kiállítások különdíjai, elismerő oklevelei jelzik az eredményes szakmai munkát. Határon túli területeket is „meghódított” a hímző műhely: Nagyenyed, Kolozsvár, Szilágysomlyó, a felvidéki Nagykapos a főbb helyszínek. A Kolozsvári Magyar Napok résztvevői, nagy hazai textiles találkozók állandó szereplői. Az elmúlt év különösen termékeny volt, hiszen a Reformáció 500. évfordulóján számos gyülekezetet örvendeztettek meg igényes munkáikkal.

A több mint négy évtized alatt végzett eredményes munka alapján a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Népművelők Egyesülete a „Megye Kultúrájáért” díjban részesítette a Lorántffy Zsuzsanna Hímző Műhely tagjait.

Feltöltő

Fel