A 110 éve született Wass Albertre emlékezett a Sárospataki Wass Albert Kör

A Sárospataki Wass Albert Kör (SWAK) koszorúzással egybekötött megemlékezést tartott január 8-án Wass Albert születésének 110. évfordulóján. A Wass Albert parkban megjelenteket a Himnusz eléneklése után Tarnavölgyi László köszöntötte. Az egyesület elnöke méltatta az 1908. január 8-án a Kolozsvárhoz közeli Válaszúton született  Baumgarten irodalmi díjas írót.

Wass Albert élete során számos megpróbáltatáson ment keresztül. Életét alapvetően határozta meg Trianon. Anyaországinak született, aztán „elszakított”, határon túli magyar lett, majd Észak-Erdéllyel együtt ő is „visszatért”, később hontalan menekült a státusza, ugyanis szülőföldjéről menekülni volt kénytelen koholt vádak miatt. Az át- és megélt nehéz sors csak még hitelesebbé teszi műveit, amelyekből a Trianon, majd 1945 után otthon maradottak, az anyaországtól elszakítottak nehéz élete, az értük való aggódás, a nemzetféltés tükröződik, idézte fel a szónok. Az emigrációban is magyar írónak vallja magát, aki ezer szállal kötődik az ő szeretett magyar nemzetéhez, Magyarországhoz és persze szűkebb otthonához, Erdélyhez, amelynek olyan gyönyörű leírását adja számos regényében.

“Wass Albert egész életének, munkásságának középpontjában Erdély és a magyarság ügye állt, szinte mindenét erre áldozta, anélkül, hogy erkölcsileg botlott volna, vagy elveit feladni kényszerült volna. Magyarságtudat, nemzeti elkötelezettség, hazaszeretet, Istenhit, igazságkeresés, tisztesség, a szülőföld, az ősök és a hagyományok tisztelete – ezek jellemzik leginkább Wass Albertet és erre tanít bennünket is. Számunkra ez a Wass Albert hiteles és példakép, követendő, akihez ragaszkodunk és ragaszkodnunk kell. S talán épp ezért ő napjaink egyik legolvasottabb és egyik legnépszerűbb magyar írója. A Sárospataki Wass Albert Kör ezért tartja fontosnak ápolni az emlékét, megismerni és megismertetni műveit, valós életútját. Hazaszeretete, nemzetéért való aggódása, erkölcsi tisztasága emeli őt valamennyi magyar számára hiteles példaképpé. Kövessük tehát méltó módon Wass Albertet azon az úton, melyen hontalanul is megmaradt élete végéig töretlen hittel embernek és magyarnak!” – fejezte be emlékbeszédét Tarnavölgyi László.

Az emlékező közösségnek Pándy-Szekeres Anna tolmácsolta Wass Albert Hontalanság hitvallása című versét, majd a jelenlévők bejátszásról meghallgatták az Ott, ahol zúg az a négy folyó című dalt a Kárpátia együttes előadásában. Ezután az elnökség tagjai megkoszorúzták az emlékkövet, majd a Székely himnusz közös eléneklése zárta a megemlékezést.

Wass Albert: Hontalanság hitvallása

Hontalan vagyok,
mert vallom, hogy a gondolat szabad,
mert hazám ott van a Kárpátok alatt
és népem a magyar.

Hontalan vagyok
mert hirdetem, hogy testvér minden ember
s hogy egymásra kell, leljen végre egyszer
mindenki, aki jót akar.

Hontalan vagyok
mert hiszek jóban, igazban, szépben.
Minden vallásban és minden népben
és Istenben, kié a diadal

Hontalan vagyok
de vallom rendületlenül, hogy Ő az út s az élet
és maradok ez úton, míg csak élek
töretlen hittel ember és magyar.

Sárospataki Wass Albert Kör Elnöksége
(Fotók: Gyárfás Pál)

 

Feltöltő

Fel