Szabó Lőrincre emlékeztek a SIOK októberi programján

A Sárospataki Irodalmi Olvasókör októberi összejövetelén Szabó Lőrinc költő, műfordító  emlékét idéztük. Bevezetésként Czabányi Attila színvonalas közreműködésében hangzott el a költő: az Olvasás, az Irodalomtörténet, a Fiatalokhoz c. versei, majd Götz Józsefné, Köri tagunk  hangulatos  előadásában a Kis Klára csodálkozik c. alkotása. Ezután a Körünkben is kedvelt Búzási Áron, miskolci bölcsész, középiskolai tanár: Szabó Lőrinc költészete c. különleges, értékes, képekkel illusztrált előadása következett.

Megtudhattuk, hogy Szabó Lőrinc 1900. március 1-én Miskolcon született. Édesapja, az erdélyi származású Szabó Lőrinc mozdonyvezető volt, a családjuk Bethlen Gábor fejedelemtől „gáborjáni” előnévvel nemességet kapott. Az édesanyja, Panyiczky Ilona, Lengyelországból származott és a házaspár Miskolcon telepedett  le. Négy gyermekük született. Az elsőszülött fiú, Zoltán, később a vasúti mérnöki pályát választotta. Lőrinc második fiúgyermekként jött a világra. Rózsa lánytestvére tíz hónapos csecsemőként halt meg, Hajnalka húga is beteges volt, 26 évesen távozott az élők sorából.

Szabó Lőrinc az elemi iskolai tanulmányait Miskolcon kezdte, majd Balassagyarmaton és 1909-ben Debrecenben folytatta. 1918-ig élt Debrecenben, besorozták katonának, letette a hadiérettségi vizsgát, majd Budapestre került és gépészmérnöki szakon kezdte el az egyetemi tanulmányait, később átiratkozott a Budapesti Pázmány Péter  Egyetem bölcsészkarára, magyar, német, latin nyelvet tanult. Kezdő költőként verseket írt, naplót vezetett, majd felkereste Babits Mihályt – a példaképét -, aki távolságtartással fogadta, később azonban bevezette az írók  társaságába, és  a lakását is megosztotta vele.

Szabó Lőrinc  kiváló nyelvérzékkel latin, görög, német, francia, angol nyelvű irodalmat fordított. Az Országos Könyvtárügyi Tanács és a Bibliográfiai Hivatal munkatársa, Debrecenben Dienes László és Kőhalmi Béla titkára is. 1920-tól alkalmi műfordításokból tartotta fenn magát. Első versei a Nyugat folyóiratban jelentek meg. 1921-ben Mikes Lajos, az Est-lapok irodalmi szerkesztője megözvegyült leányát, Mikes Klárát vette feleségül. 1922-ben megjelent a Föld, Erdő, Isten c. verseskötete, amelyet a Kner-nyomda egyik legszebb kiadványaként ismerték el. Szabó Lőrinc ekkor az Est Lapok, majd a Pesti Napló és a Magyarország c. folyóiratok munkatársa. 1923-ban megszületett a Kis Klára leánya, aki Gáborjáni Klára néven híres színésznő volt. 1925-26-ban Fiume gazdasági tudósítója, 1927-28-ban a Pesti Napló  munkatársa. Ellátogatott Olaszországba és Ausztráliába is. December 14-én megszületett a Lóci fia, akinek számos gyermekverset írt. Lóci felnőtt és reklámfilm rendezőként tevékenykedett. Szabó Lőrinc, 1932-ben az első Baumgarten-díj tulajdonosa lett és a műfordítói tevékenységéért a La Fontaine Irodalmi Társaságba rendes tagnak beválasztották. 1934-ben megjelent a Válogatott versek c. kötete Debrecenben. 1937-ben megkapta a második Baumgartner-díjat, és  a Kisfaludy Társaság is tagjának választotta. 1940-ben a Budapesti Könyvhéten megjelent a Villon: Nagy Testamentum magyar fordítása, és a műfordítói tevékenységét Arany János-díjjal ismerték el. 1943-ban a finn országgyűlés alelnökeként is tevékenykedett. 1944-ben harmadik alkalommal kapta meg a Baumgartner-díjat. Behívták katonának és főhadnagyi rangot kapott. 1945-ben három alkalommal rendőrségi őrizetben tartották, nehezen sikerült tisztáznia magát, végül elengedték és felmentették. A háború után a Balaton partján nyaralt, és  a világirodalom klasszikusait fordította. 1951-ben szívtrombózist kapott Tihanyban, 1954-ben a második szívrohammal kórházba került. 1954-ben megkapta a József Attila-díjat, és 1957. március 15-én a Kossuth-díjat. Pénzösszegből segítette Zelk Zoltánt, Sárközi György feleségét és Sinka Istvánt. 1957 májusában a tihanyi tartózkodása során különleges verset írt a holdfogyatkozásról, majd Domokos Mátyás szerkesztőnek elküldte a Tücsökzene kötetét az új kiadáshoz. 1957. október 3-án távozott az élők sorából.

Október 8-án a Kerepesi temetőben helyezték örök nyugalomra. Illyés Gyula barátja búcsúzott a költő barátai, küzdőtársai megbízásából és kívánsága szerint. „Szabó Lőrinc korunk európai modellköltészetét alapozta meg.” Iskolák, könyvtárak vették fel a nevét, a Miskolci Egyetemen Szabó Lőrinc tudományos kutatóhely működik. 1922-1957 között tíz verseskötete jelent meg és  számos híres angol, német, francia szerzők kötetei  műfordítása is. ”Költői és műfordítói életműve a magyar líra ritka, kivételes teljesítménye. Életműve nemcsak valamely történeti jelen idő eseményeinek átélése, emberi és társadalmi igények bejelentése, hanem a létezés egészében való jelenlét átgondolásának poétikai alkalma.”

Nagy tisztelettel és hálásan köszönjük Búzási Áron, bölcsész,középiskolai tanár színvonalas, értékes előadását. Pedagógiai tevékenységéhez további sok  sikert, elismerést kívánunk. Büszkék vagyunk rá és szeretnénk több alkalommal is meghívni gyermekkora színhelyére, Sárospatakra.

“Én azt szeretném, ha hazám e föld,
Hol mindent ,ami emberi, vágytam
példázni életemmel,
lehetne egykor büszke rám.”
(Hazám)

Halász Magdolna
Olvasóköri elnök

Feltöltő

Fel