Visegrádi Négyek Európai Ügyekkel Foglalkozó Bizottságainak találkozója

A V4-elnökség parlamenti dimenziójának nyitó eseményének, az Európai Ügyekkel Foglalkozó Bizottságok találkozójának adott otthont három napon keresztül  Sárospatak. Ennek keretében az Újbástya Rendezvénycentrumban megtartott tanácskozáson számos olyan témakört érintettek a visegrádi országok képviselői, amelyek az Európai Unió jövőjét, biztonságát érintik. A találkozó díszvendége Dr. Kövér László, az Országgyűlés elnöke köszöntőjében kiemelte: a négy állam valamennyi kérdésben összehangolt, együttes és erőteljes álláspontot képvisel majd az adott témákban.

 

A visegrádi országok (Magyarország, Csehország, Szlovákia és Lengyelország) elnökségét, Magyarország 2017 júliusában vette át Lengyelországtól és egy évig tölti be azt. A V4-elnökség parlamenti dimenziójának nyitó eseményére, az európai ügyekkel foglalkozó bizottságok találkozójára Sárospatakon került sor. A közös tanácskozás házigazdája, Dr. Hörcsik Richárd, az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságának elnöke, Abaúj-Zemplén országgyűlési képviselője kiemelte: olyan két, jelentős témakörben hoznak közös állásfoglalást, mint a nemzeti parlamentek uniós ügyekben történő szerepének megerősítése, illetve az Egyesült Királyság kilépésének várható hatása az EU működésére.

A Magyar Visegrádi Négyek jelmondata, hogy a V4 összeköt. Mi ennek a gondolatnak a jegyében szerveztük most meg ezt sárospataki találkozót. Napjainkban az Európai Unióban úgy látjuk, hogy sokszor hiányzik a cselekvés egysége. Túl sok a szöveg és kevés a cselekvés. Ezért ez felértékel bennünket, a Visegrádi Országokat. Úgy vélem, hogy a négy ország közötti együttműködés egy jól megalapozott két és fél évtizedes múltra tekint vissza. Tehát van mire építenünk! Tegnap este egy reneszánsz vacsorán vettünk részt, nem véletlenül, mivel a reneszánsz egyik jelentése a megújulás. Ez részemről célzatos volt, mivel mi, a Visegrádi Négyek bízunk abban, hogy az Unió meg fog újulni, és ebben a folyamatban  a Visegrádiak együttesen hallatni fogják a hangjukat és ki fogják fejezni álláspontjukat.A mai találkozónk napirendi pontjai az Európai Unió előtt álló legfontosabb kihívások köré csoportosulnak. Úgy hiszem, hogy nekünk Visegrádi Négyeknek fontos az, hogy időben reagáljunk az európai polgárok által felvetett kérdésekre, gyorsabban, mint az Európai Bizottság. A megvitatandó témák azonos kérdésekre keresik a választ. Milyen lesz az Unió 5, 10 év múlva? Demokratikusabb jellegű vagy bürokratikus? Versenyképesebb lesz-e, netán a globális partnerektől lemaradó? A mainál is túlszabályozottabb lesz-e az Unió, vagy teret nyer a helyben döntés joga? Ezen kérdések megválaszolása közös felelősségünk!” – mondta Dr. Hörcsik Richárd

Dr. Kövér László, az Országgyűlés elnöke rávilágított: a magyar elnökség jelmondata, miszerint a V4 összeköt, jól tükrözi a négy ország elképzeléseinek összehangolását.

„Engedjenek meg néhány gondolatot a konkrét napirendi pontokhoz kapcsolódóan.

A nemzeti parlamentek szerepének erősítését az Európai Unióban a magyar Országgyűlés minden képviselője támogatja. Ugyancsak támogatjuk azt, hogy minden országgyűlési delegáció minden európai uniós parlamenti eseményen vagy azt megelőzően egyeztessen cseh, lengyel és szlovák partnereivel közös álláspontok, közös gondolatok megfogalmazása céljából. A fő kérdés azonban az, hogy milyen lehetőségeink vannak a nemzeti parlamenti képviselet erősítésére az uniós intézményi architektúrában: szükséges és lehetséges-e az uniós alapszerződés módosítása, tudjuk-e korlátozni működésükben a jelenlegi hatásköreiken túlterjeszkedő uniós intézményeket. Mindannyiunkat a választópolgárok választottak meg közvetlen választások útján, és bár az Európai Unió működésében parlamentjeink a kormányokat ellenőrzik, így az uniós döntések elvileg parlamenti legitimációval is rendelkeznek, a választópolgárainknak mégis gyakran és joggal van hiányérzete. Nem elfogadható ugyanis – politikailag biztosan nem, és jogilag is erősen kétséges –, hogy amikor egy uniós tervezet esetében 11 ország 14 parlamenti kamarája jelzi szubszidiaritási aggályait, akkor az Európai Bizottság egyszerűen lesöpri az asztalról a sárga lapot. Nemcsak a kiküldetési irányelvtervezettel van természetesen baj, hanem az elvvel: egy legitimáció nélküli kinevezett testületet ellenőriznie kell egy népképviseleti legitim parlamenti testületnek. Ha pedig ezt az Európai Parlament – amely szereptévesztésével tovább csökkenti amúgy is gyenge legitimitását – nem teszi meg, akkor bizony a nemzeti parlamenteknek kell erre megtalálni a módot. Javasolni fogom, hogy az Európai Parlamentben működő nemzeti irodáink hozzanak létre úgynevezett gyors reagálású csoportot a szubszidiaritási javaslatok sürgősségi egyeztetése céljából. Arra biztatom tehát Önöket, hogy akár a mai vita során, akár a későbbiekben a V4-ek dolgozzanak ki olyan közös kezdeményezést, ami ezt a központi kérdést kezelni tudja és különböző lehetséges forgatókönyveket, kezelési módokat vázol. Kezelni tudja úgy, hogy az ne csupán számunkra legyen fontos, keressünk hozzá nyugat-európai szövetségeseket is. Vannak természetes partnereink, így délen Horvátország biztosan, északon a balti államok, cseh és szlovák barátainknak viszont minden befolyásukra szükségük van a német és osztrák partnerek mi oldalunkra állításához. Jogvégzett emberként az a véleményem, hogy a jogokat és kötelezettségeket meghatározó minden jogszabálynak, minden szerződésnek van egy természetes életszerűségi ciklusa, így a tíz évvel ezelőtt elfogadott és nyolc éve hatályos Lisszaboni Szerződés rendelkezéseit is az élet adta kihívásokhoz kellene igazítani.

Tisztelt Képviselőtársaim!

Európa – s benne a mi térségünk – sorsdöntő időket él át. Nemcsak az dől el az előttünk álló néhány évben, hogy Európa – az Európai Unió – képes lesz-e számottevő súlyát megőrizni a globális gazdasági és politikai folyamatok befolyásolásában, hanem az is, hogy néhány évtized múlva emlékeztet-e még arra a kultúrák sokszínűségén, ugyanakkor közös keresztény alapjain nyugvó civilizációra, aminek erejét köszönheti, vagy csupán egy földrajzi megjelölés marad, amely alatt egy biológiailag, demográfiailag elerőtlenedő, kultúráját, civilizációját, önazonosságát feladó, a beözönlő idegen tömegnek alárendelődő, behódoló s lassan beolvadó populáció valaha volt otthonát, lakóhelyét érthetjük.

Tisztelt Barátaink!

Véleményem szerint minden okunk megvan arra az önbizalomra, amellyel kijelenthetjük: ha van még Európa számára esély az újjászületésre, annak legfontosabb tartalékai itt, Közép-Európában vannak. Másfelől minden okunk megvan arra is, hogy közös történelmünkből levonjuk a stratégiai értékű tanulságot: vagy együtt próbáljuk meg védeni és érvényesíteni saját nemzeti érdekeinket, tisztességes kompromisszumokat kötve magunk között, vagy külön-külön próbálkozunk, nálunknál hatalmasabb protektorokat keresve, aminek egyértelműen a teljes alárendelődés a végeredménye. Nincs harmadik út. A gyermekeinknek, unokáinknak tartozunk azzal, hogy méltók maradjunk az előttünk járók áldozatvállalásához.”

Ezt követően Aros János, Sárospatak polgármestere köszöntötte a jelenlévőket, majd a tanácskozás zárt ajtók mögött folytatódott. Végül egy sajtótájékoztató keretein belül ismertették a tárgyalások eredményét. Mint kiderült, mind a négy ország beleegyezésével és egyetértésével megszületett egy zárónyilatkozat, melynek tartalma szerint tovább erősítik az együttműködésüket a V4-es országok. A nyilatkozatba két, a találkozón elhangzott napirendet is belevettek.  Egy részében a Nemzeti Parlamentek szerepének megerősítésére hívják fel a figyelmet és dolgoznak majd azért, hogy ez meg is történjen, másodsorban pedig a Brexitről is szólnak benne. Ezen belül szeretnék elérni azt, hogy az Egyesült Királyság kiválása mindenki számára kevés gazdasági és más jellegű fájdalmakat okozzon.

A V4-es országok azon fognak dolgozni, hogy megfogalmazott álláspontjaikat az Unió többi tagállama is megértse, elfogadja és kiálljon mellette, hisz – véleményük szerint – mindenkinek együtt kell tennie valamit azért, hogy az EU polgárai nyugodt és jobb körülmények között élhessenek. Dr. Hörcsik Richárd úgy fogalmazott, “Felelősek vagyunk azért, hogy milyen Európai Uniót építünk!”

Feltöltő

Fel