A Sárospataki Wass Albert Kör szervezésében idén is szimpátiatüntetést tartottak a Székely Szabadság Napján Sárospatakon

Március 10-e a Székely Szabadság Napja. A Sárospataki Wass Albert Kör (SWAK) szervezésében 2013. óta minden éven összejönnek a Wass Albert emlékkőnél (most már a Wass Albert parkban), azok, akik támogatásukról biztosítják székely nemzettestvéreiket autonómiatörekvéseikben. 1854. március 10-én végezték ki a marosvásárhelyi Postaréten a Székely Vértanúkat. Bágyi Török János tanár, Martonosi Gálfi Mihály ügyvéd és Nagyváradi Horváth Károly földbirtokos a Makk-féle összeesküvés tagjaiként kívánták az elbukott magyar forradalom és szabadságharc lángját újra fellobbantani. A nemzeti önrendelkezés volt az a cél, amelyért életüket adták, példát mutatva bátorságból és hűségből az utókornak. A ma élő székelyek számára ez a nap nemcsak a közös emlékezés napja, de az összetartozásé is. A tudatos, közös fellépésé a nemzeti önrendelkezés jegyében. A Székely Szabadság Napja tehát valójában a Székely Vértanúk Emléknapja, s ez a nap az elmúlt években az autonómiaküzdelem legfontosabb napjává vált.

A Himnusz eléneklése után Tarnavölgyi László köszöntötte a szolidaritási gyűlés résztvevőit. A SWAK elnöke után Sikora Attila, a város alpolgármestere szólt a megjelentekhez. A szónokok felidézték a nap történelmi előzményeit és szolidaritásukról biztosították az autonóm Székelyföldért küzdőket. Elhangzott, hogy a román adminisztráció közigazgatási terve a székelyföldi megyék elsorvasztását, illetve felszámolását vette célba. Ebben a történelmi régióban közel 75%-os többséget alkot a magyar nemzeti önazonosságú székelység. Ha a tervezett intézkedések megvalósulnának, akkor jelentősen megváltoztatnák a lakosság arányait, korlátozva ezzel a székelyek nemzetközi normákból eredő jogait és szabadságjogait. A felszólalók emlékeztettek arra, hogy az autonóm székelyföldi régió létrejötte megfelel a szubszidiaritás európai elvének, amelyet több Európa tanácsi dokumentum is kifejez és az Európai Unió számos országában működik. „Támogatjuk a szomszédos országokban élő magyar nemzeti közösségeknek az európai gyakorlattal összhangban lévő autonómiatörekvéseit, így Székelyföldét is. Ami megilleti – például – Olaszországban Dél-Tirol német nyelvű közösségét, az megilleti Romániában Székelyföld magyar nyelvű lakosságát is. Elég volt a kettős mércéből!” – jelentette ki Tarnavölgyi László.

Sajnos, az események nem ebbe az irányba mutatnak. A napi hírekben rendszeresen hallható, olvasható, hogy a román hatóságok sokszor nevetséges, mondvacsinált ürüggyel akarják elérni, hogy még a Székely Szabadság Napja rendezvényeit se lehessen megtartani, nemhogy az autonómia megadása lenne napirenden. Sokszor saját törvényeikkel is szembe menve hoznak tiltó rendelkezéseket a magyar kisebbség szimbólumainak (például zászlóinak) használatát illetően. A Székely Nemzeti Tanács ezen eljárások ellen emeli fel a szavát, következetesen kiállva a területi autonómia mellett. Március 10-e tehát az emlékezés és jogkövetelés napja; a Székelyföldön, Magyarország és Európa több városában tartanak ilyenkor szimpátiatüntetéseket, támogatva a székelység törekvéseit, illetve a közvélemény figyelmét az autonómia ügyére fordítva.

A sárospataki megmozduláson is felolvasták a Székely Nemzeti Tanács petícióját, melyet minden helyszínre eljuttattak, továbbá hangfelvételről megszólalt Izsák Balázs, a szervezet elnöke is. A rendezvény további részében Kozma Kinga, a Sárospataki Árpád Vezér Gimnázium és Kollégium tanulója Czáboczky Szabolcs Levél a székelyeknek című versét szavalta el, majd a középiskola egy másik diákja, Gulyás Roland adta elő az Ismerős Arcok együttes Nélküled című dalát. Az emlékező közösség a Szózat és a Székely himnusz közös eléneklésével zárta a sárospataki szimpátiatüntetést.

Sárospataki Wass Albert Kör Elnöksége

(Fotók: Pándy-Szekeres Dávid és Lencsés Anna.)

Feltöltő

Fel