Pocsainé dr. Eperjesi Eszter tartott előadást a Sárospataki Irodalmi Olvasókör összejövetelén

A Sárospataki Irodalmi Olvasókör februári összejövetelén bevezetésként Czabányi Attila, kedvelt előadóművészünk közreműködésében a Károli Biblia: Példabeszédek könyve 4. fejezetéből egy részlet, a 274. Zsoltár,majd gitárzenei kísérettel „Soha nem fél már a szívem,mert velem van az Úr” c. saját szerzeménye hangzott el.
Ezután a Körünkben is nagy tiszteletnek és elismerésnek örvendő Pocsainé dr. Eperjesi Eszter, lelkész-etnográfus: Török hímzésű úrasztali terítők c. vetített képes előadása következett. A református egyházaknál különleges helyet és értéket foglalnak el a török hímzésű textíliák. A 16. és a 17. században már a hódoltság előtt török kereskedők, árusok hozták hazánkba a török textilanyagokat, amelyekből a régi magyar háztartásokban keszkenőket, asztalterítőket, női fejrevalókat,ingválla- kat,ingeket és orcatakarókat készítettek.A kézimunkához nélkülözhetetlen volt a török hímzőfonalak, az arany és ezüstszálak beszerzése is. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem 1634-ben írt levelében arról értesítette feleségét, Lorántffy Zsuzsannát, hogy a hímző munkájához beszerezte a kért török fonalakat.Ekkor már török származású hímzők is éltek hazánkban.A hímző asszonyokat bulyáknak nevezték,akik a harcok során,vagy kótyavetyéken kerültek rabságba. Nem voltak foglyok,inkább szolgálólányok, főrangú családoknál alkalmazták őket. Jelentős szerepük volt a török hímzés elterjesztésében, a török stílus magyarrá válásában.
A 16. századtól kezdve a református egyházak tulajdonában török eredetű úrasztali terítők,keszkenők és jegykendők is voltak.A 17-18.századi egyházlátogatási jegyzőkönyvek alapján a tiszáninneni egyházkerületben 95 db török terítő szerepelt a nyilvántartásukban,mindezekből csak 23 db maradt meg. Különleges érték a nemesi udvarházakból származó, 30×40 cm nagyságú jegykendő, a négy sarkában virágbokor, több körben ékes felirattal, a házasságkötés után az ifjú pár az egyiket az Isten dicsőségére ajánlotta fel.1934-ben a budapesti Országos Református Kiállításon nagy sikere volt a győri Református Egyház tulajdonában lévő török feliratos kiskendőnek, amelynek első sora magyar nyelvre fordítva: ” Bármilyen nagy a szerelmem,tartsd meg adott szavadat:különben attól félek,hogy szívemet hódoltatva gyötröm leszel.” Abaújváron is őriztek egy kiskendőt, később Kassára vitték el. A török terítők között különlegesek voltak a nyomtatott vagy festett technikával készült úrasztalterítők,amelyekre festékbe mártott fa- vagy fémdúcokkal vitték fel a különféle mintákat. Sajnos ezekből már egyetlen példány sem maradt meg.A török hímzéssel ékesített terítők mellett leltárba vettek kazul ( perzsa hímzéstípussal) díszített textíliákat is. A hímzett török textíliáknál a díszítmények elrendezése is változatos. A „pesgír”, téglalap alakú kiskendőt, arctörlésre és asztalkendőnek használták.A nagyobb terítőt dúsabban ékesítették. Különlegesek a bélelt, vagy egyszínre varrott terítők,amelyeket az egyik oldalon kihímezték,és a másikat béléssel látták el.
A 16-17.században a magyar díszítőművészetben megjelent a török hatás. Erős növényi ornamentikába hímezték a törökök jelvényét,a félholdat,de fordított formában. A lándzsás levélformák fogazottak, karmantyúsak. A stilizált, geometrikus virágok mellett látható a gránátalma,a török szegfű,a tulipán és a terítő közepén a rózsa. Erőteljesen jellemző az egy oldalra hajló ág, nincs szegélyminta . A terítők öltéstechnikája török laposöltés,vagy perzsa, un. lefogott laposöltés.
Ezután színes fotókkal ismerhettük meg a Sárospataki Református Kollégium Múzeumában őrzött és megtekinthető hernádszurdoki,abaújalpári,ragályi,porosz- lói,korláti,szentistvánbaksai,egerlövői,tolcsvai,zsujtai,martonyi,tiszalúci,egerlövői,stb. református egyházak török hímzésű értékeit.
A Pataki Iskolamúzeum Gyűjteményei c. sorozat ötödik köteteként jelent meg Pocsainé Eperjesi Eszter-Rádainé Bodnár Katalin: Török hímzésű úrasztali terítők a Sárospataki Református Kollégiumban címmel a páratlan, rendkívül ízléses,színes illusztrációkkal,a török hímzésű úrasztali terítők mintarajzaival,a régi kifejezések magyarázataival,helységnévmutatóval és a rövidítések feloldásával összeállított dokumentum.
Tisztelettel ajánljuk mindazoknak,akik szeretik a református gyülekezetek különleges értékeit, a különféle hímzéseket, a szép és ízléses könyveket.
Nagy szeretettel és hálásan köszönjük Pocsainé dr. Eperjesi Eszter rendkívül érdekes, értékes és színvonalas előadását. A páratlan tudományos kutató- munkájához,sokszínű tevékenységéhez további sikert, elismerést és jó egészséget kívánunk.

„ Az Úr az én világosságom
és üdvösségem.”
Zsolt.27.1

Halász Magdolna, Olvasóköri elnök beszámolója

siok_pocsaine

Feltöltő

Fel
Tovább az eszköztárra