Május 22-én 16 órai kezdettel emlékezünk és adunk hálát azért, mert húsz esztendővel ezelőtt alakult gyülekezetünk énekkara. Az ünnepi alkalmon ott lesz az a két énekkar – a sátoraljaújhelyi, tiszaújvárosi – amely az induláskor is osztozott a gyülekezet örömében.

Az énekkar a gyülekezeten belül a közösség egyik összetartó ereje. A közös éneklés egyben közös imádkozás, Isten közös magasztalása. Református felfogásunk szerint a gyülekezeti énekkar a gyülekezeti éneklést, az Istent magasztaló énekkultúrát szolgálja.

Isten dicsőségének szolgálatához a silány semmiféle módon nem méltó. Az Ószövetség népe, amikor áldozatot mutatott be, csak hibátlan, ép áldozati állatot tehetett az oltárra, megadva ezzel minden idők számára azt az életprogramot; hogy az Urat csak a tőlünk telhető legkiválóbbal szolgálhatjuk. Az egyház elsődleges küldetése a hit terjesztése. Ez a mi fő ügyünk és küldetésünk. Hogy azonban ez milyen közvetítő által, azaz milyen eszközökkel történik, az sem közömbös. Nemcsak a quid a fontos, hanem a quomodo, azaz nemcsak a mit, hanem a hogyan is. Ez a megfontolás fejlesztette ki a református egyházban azt az igényt, hogy elsődleges küldetése mellett kultúraközvetítő lett. E kettős érték közvetítésére vállalkozott énekkarunk.

Ezúttal hívjuk honlapunk olvasóit, vegyenek részt hálaadásunkban, melynek keretében mind a vendégénekkarok, mind pedig gyülekezetünk kórusa ünnepi műsorszámokkal készülnek. A 17 órakor szokásos délutáni istentiszteletet nem tartjuk meg, mert a 16 órakor kezdődő énekkari rendezvény belecsúszik az istentisztelet hagyományos kezdési idejébe, másfelől az énekkari rendezvény áhítattal kezdődik.

a Presbitérium

(Kép: Az idén 380 éves Öreg Graduált ábrázolja, melyet Keserüi Dajka János és Geleji Katona István állított össze, s 1636-ban Gyulafehérváron a fejedelmi nyomdában, I. Rákóczi György támogatásával adtak ki.)