Jósika Miklósra emlékeztek a Sárospataki Irodalmi Olvasókör tagjai

A Sárospataki Irodalmi Olvasókör decemberi összejövetelén Jósika Miklós író, halálának 150.évfordulója tiszteletére idéztük emlékét.
Örömteli meglepetés volt a programunk előtt Czabányi Attila, főiskolai hallgató,kedvencünk, és a” kis művészpalánta” Galkó Dominik,a Szent Erzsébet Általános Iskola 1.osztályos tanuló, Mikulás- jelmezben, a Hull a pelyhes fehér hó és Nyújtsd a két kezed c. dalok   gitárzenével aláfestett szereplése .

   Ezután Reviczky Gyula:Szeresd hazádat c. versét hallgattuk meg Czabányi Attila színvonalas tolmácsolásában,és nagy érdeklődéssel hallgattuk:„A reformkor egy erős láncszeme: Jósika Miklós, a magyar romantikus regény megteremtője” c. a Körünkben is népszerű,elismert Veres Miklós, kisvárdai irodalomtörténész, középiskolai tanár páratlan előadását.

      Megtudhattuk,hogy Jósika Miklós, 1794.április 28-án,Tordán, a nagy múltú, arisztokrata családból származó Jósika Miklós és Lázár Eleonóra gyermekeként   jött a világra. Az édesanyja korán meghalt, és az apai nagymama, Bornemissza Anna nevelte a hároméves gyermeket. A tanuláson kívül különösen szerette a természetet,sokat barangolt,és verseket írt. 1804-ben a kolozsvári konviktus diákjaként, jogot tanult, nagyon érdekelte a történelem, a klasszikus magyar irodalom. Magyarosközi Gábor álnévvel verseket is írt, számos folyóirat közreadta a költeményeit. Elsajátította a német,a latin, a francia és az angol nyelvet,sokat olvasott , szeretett lovagolni.

       A tanulmányai befejezésével a katonai pályát választotta. Szász- országban,Galíciában,Itáliában szolgált. Részt vett az 1812. február 16-i kegyetlen, emberpróbáló oroszországi küzdelemben,az ott tapasztaltakat az Emlékirataiban is részletesen megírta. Ez a hadjárat Lev Tolsztoj: a Háború és béke c. regényében kevésbé hitelesen olvasható,ugyanis az írónak nem voltak személyes katonai tapasztalatai.

   Jósika Miklós már 19 évesen századosi rangot kapott. 1815-ben az osztrák hadsereg tagjaként vonult be Párizsba. Itt megismerhette a felvilágosodás irodalmát, a romantikát,ezután határozta el,hogy íróként tevékenykedik. Tervét az apai nagyanyja is támogatta. Először kevés sikerrel német nyelven írt drámákat. 1817-ben megnősült, a feleségével a Szabolcs megyei Napkor településre költöztek. Kállay Erzsébet szép asszony volt,de önző , nem értékelte a férje írói ambícióit,ezért otthagyta a gyermekeivel együtt, és Szilágy megyében az apai, szurduki birtokára költözött el .

   A közéleti szereplése az 1834-es országgyűlésen kezdődött, az eszményképe és barátja, Wesselényi Miklós volt,de nem érezte magát alkalmasnak erre a feladatra. Jobban érdekelte az irodalom, az írás , példaképe Walter Scott,a „skót Ivanhoe” volt. Első kötetét a Zólyomi c. regényét, nem tette közkinccsé. Ezt követte az Abafi c. történelmi regény,amely az olvasóközönség és a kritikusok körében is óriási sikert aratott. Szontágh Gusztáv,a Figyelmező c. újságban a kötet értékelését úgy kezdte:”Uraim, le a kalapokkal!”A regény cselekménye a 16.századi Erdélyben,Báthory Zsigmond korában játszódik. „Az Abafi a magyar irodalom egyik legjobb romantikus regénye,a szereplők hitelesek,   megismerhetjük az erdélyi múltat és a különlegesen szép erdélyi tájat.”Ezután sorra jelentek meg a sikeres,népszerű regényei. A könnyelműek , A csehek Magyarországban, Zrínyi, a költő, Ifjabb Békési Ferenc kalandjai, Akarat és hajlam, Egy kétemeletes ház Pesten, stb.

       Jósika Miklós negyvenévesen népszerű és híres író. Az írás mellett a közéletben is hasonló intenzitással tevékenykedett. 1838-ban megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia tagjának,majd a Kisfaludy Társaság elnökének. 1836-ban,Pesten megismerkedett Podmaniczky Júliával, az elhúzódó válása miatt a tizenegy évi együttélésük után,áttért a református vallásra,hogy végre feleségül vehesse,aki szerető élettársa,majd az emigrációban kiváló segítője volt.

     Az 1848-as erdélyi országgyűlésen Közép-Szolnok követeként vett részt. Kossuth híveként bekapcsolódott a trónfosztásban,az Országos Honvédelmi Bizottmány tagjaként, a Forradalmi Bíróság főbírájaként is tevékenykedett. A szabadságharc bukása után a kormányt Debrecenbe,Szegedre és Aradra is követte. A világosi fegyverletétel után halálra ítélték, és a feleségével együtt menekülnie kellett. Rövid ideig Lippán bujdostak,majd egymástól elszakadva indultak el külföldre. Megbeszélték,hogy Lipcsében találkoznak. Jósika álruhában,kerülő utakon érkezett meg,az osztrákok állandóan zaklatták,majd kiutasították a városból. Gyalog indult tovább, szerencsére a város határában találkozott a feleségével, rövid ideig Türingiában tartózkodtak,majd Brüsszelbe utaztak. 1850-ben a rendkívüli hadi törvényszék lázadónak nyilvánította, halálra ítélte,a birtokait lefoglalták. A rokonaival nem kerülhetett kapcsolatba,ezért kevés pénzzel érkeztek meg Brüsszelbe. Megélhetésüket a felesége csipkeüzlete, a férje regényei német nyelvre történő fordításából,kiadásából származott jövedelem biztosította. A száműzetésben Arany János fiával, Lászlóval tartotta a levelező kapcsolatot.1850-ben a rendkívüli hadi törvényszék felségsértésért és lázadásért halálra ítélte. Később az anyagi helyzetük javulásával Brüsszelben saját házat is építettek.

     1859-ben Kossuth Lajossal száznál több levélben vitatták meg az emigránsok számára a központi iroda működtetését. Két év múltán a pénzhiány miatt lelassult a tervezett működés.1860-ban hazatérhettek volna, Jósika Miklós ekkor már híres író volt, nem tette,mert a sok küzdelmét,megpróbáltatását nem bírta feldolgozni,megbetegedett,Drezdába költöztek. Ekkor hazánkban sorra jelentek meg a regényei,és az olvasók kedvence lett. 1865-benToldy Ferenc kijelentette,hogy a magyar nyelvű olvasók száma húsz év alatt kétszeresére emelkedett.

     1865-ben Jósika Miklós az Emlékiratait tervezte megírni, ez csak részben sikerült, a betegsége erősödött,és a magyar romantikus regény megteremtője 1867. február 27-én távozott az élők sorából. A Magyar Tudományos Akadémián Greguss Ágost tartott emlékbeszédet. A Kisfaludy Társaságban Jókai Mór emlékezett meg róla. Gyászbeszédében elmondta: „Jósika volt a magyar regényírás kezdete”. 1894-ben, Jósika Miklós születésének 100. évfordulója alkalmából a Kisfaludy Társaság Jósika és felesége hamvait tervezte hazahozatni,de, 1894-április 25-én a rokona Jósika Samu, a saját költségén hozatta haza, és a kolozsvári Házsongárdi temetőben alusszák örök álmukat.

       Jósika Miklós termékeny író volt, nagy népszerűségnek örvendtek hazánkban és külföldön is a regényei. A munkái 105 kötetben jelentek meg,ebből 6-7 kötet novella,mese és verseskötet,a többi történelmi ( Az utolsó Báthori, II.Rákóczi Ferenc,) társadalmi( Egy kétemeletes ház Pesten) és anekdotaregény (Ifjabb Békési Ferenc kalandjai). Az összes művei 1901-1911 között jelent meg. Az Emlékirata 1977-ben, a Levelei 1988-ban.

       Az Abafi,a legsikerültebb történelmi regénye,1836-ban jelent meg két kötetben. „Az irodalomtörténet a magyar történelmi regény úttörőjeként, meghatározó műveként tartja számon.”

       Nagy tisztelettel és hálásan köszönjük Veres Miklós irodalomtörténész lebilincselő,színvonalas előadását. A munkájához és a tudományos tevékenységéhez további sok sikert,elismerést és jó egészséget kívánunk.

„ Ellenállhatatlan varázs van abban, ha másnak a lelkében a magunkéval találkozunk.”       (Jósika Miklós)

Halász Magdolna,Olvasóköri elnök

Feltöltő

Fel