Aranyvasárnap a Makovecz Imre téren

Aranyvasárnap is a Makovecz Imre téren gyűltek össze a patakiak, hogy együtt ünnepeljék a karácsony közeledtét. A hagyományokhoz hűen advent negyedik vasárnapján a város civil szervezetei és vállalkozásai közösen rendeztek műsort.

A program kezdetén a Kiwanis Női Klub elnöke, Hörcsik Erika köszöntötte a megjelenteket, majd arról szólt hogy mi is történik velünk karácsonykor, megjegyezve, hogy a kapkodás közepette, sokszor elfelejtjük az ünnep és a családi együttlét fontosságát. Ezért arra kért mindenkit, valóban álljanak meg legalább erre a néhány napra, és legyenek szeretteikkel a szeretet ünnepén. A Kereszténység legnagyobb ünnepét élje meg mindenki ünnepnek, kívánta a megjelenteknek.

A negyedik advent házigazdái a térség országgyűlési képviselőjét kérték fel ünnepi köszöntő megtartására.
Dr. Hörcsik Richárd a következőket mondta:

“Advent 4. vasárnapján, éppen 10 esztendeje óta, a város polgárainak közösségében sor kerül a 4. gyertya megnyújtására. Az is kedves szokás, hogy ezt, ezen a vasárnapon a város civil szervezetei és egyesületei szervezik.

Engem ért az a megtiszteltetés, hogy a város több civil-egyesülete közös felkérésére, nevükben én mondjam el az ünnepi gondolatokat. – Számomra ez a bizalom jele. De örömmel teszem ezt azért is, mert magam is sok pataki és zempléni civil szervezetnek és egyesületnek vagyok aktív tagja!

Ebben a nagy ünnepi készülődés forgatagában, talán sokukban felmerül a kérdés, hogy nem felesleges időtöltés ez, hiszen annyi dolgot még nem végeztünk el?

Miért van erre szükség, hogy itt a Makovecz-téren a város közösségében is meggyújtsuk a gyertyát? Nem valami „túllihegése” az ünnepi készülődésnek? Hiszen nincs olyan család Patakon, ahol ne gyújtották volna meg az adventi gyertyákat! És nincs olyan felekezete a városnak, ahol a gyülekezetek közösségében ne tennék ezt, mi több ne hangzott volna el prédikáció Adventről, Advent értelméről? Arról nem is szólva, hogy a sajtóban is állandóan ezt halljuk!

Kedves Pataki Polgárok!

A válasz roppant egyszerű. Mi Sárospatakon élő és a városunkért is dolgozó civil szervezetek, azok alkotó tagjai úgy gondoljuk: igen is szükség van erre, hogy városunk közösségében, mi is megtegyük ezt.

Mert ezzel kifejezzük az egyűvé-tartozásunkat, az egymáshoz kötődésünket, hogy Patakiak vagyunk. Legyünk hívők vagy hitetlenek, idősek vagy fiatalok, családosok vagy egyedülállók, ebben a városban, mindnyájunknak kell figyelnie arra, hogy Karácsony előtt, az ünnepi készülődés sűrűjében: tudjunk egymásra figyelni.

Mi, civilek, akik egyesületeinkben a köz-jóért, minden ellenszolgáltatás nélkül dolgozunk (legyünk galambászok, polgárőrök, kiwanis tagok, sportolók, művészek vagy éppen lokálpatrióták) a családok és az egyházak mellett mi is ennek a városnak a közösségében, együtt szeretnénk készülni Karácsonyra. Mert Perényi Péterrel együtt valljuk, aki 1541 áprilisában befejezvén az építkezéseit, a Vizi-kapu bejárata felé ezt íratta ki: „Felix Civitas, in qua verbum Dei predicatur et observatur!” Boldog az a város, ahol Isten Igéjét hirdetik és megtartják!

Tisztelt Pataki Polgárok!

 Adventus Domini” ami annyit tesz magyarul, hogy az Úr eljövetele. A Nagykönyvtárban akad a kezembe Bod Péter, az 1712-1769-ig élő tudós, erdélyi református prédikátornak az egyik könyve, aki szerint, a négy vasárnap arra utal, hogy Jézus Krisztusnak négyféle eljövetele van. „ Az idők teljességében testben jött el. Megérésünk alkalmából szívünkbe kötözik. Halálunk órájában értünk jön. Az utolsó ítéletben ítélni jő eleveneket és holtakat.

Gyújtsuk hát meg a 4. gyertyát az adventi koszorún! Tudom, hogy a rohanó hétköznapok ritmusa kevés embernek engedi meg, hogy maga készítse el, de a megvásárolt, kedves gyertyákkal díszített koszorúcskán is minden gyertyagyújtásnál gondoljunk arra, így most is a Makovecz-téren: a várakozás erősíti hitünket és óhajtjuk, hogy Jézus Krisztus szívünkbe költözzön.

Az advent a várakozás, készülődés időszaka. A természet is ilyenkor megpihen, energiát gyűjt a megújhodásra, a tavasz eljövetelére. Mi emberek azonban pont ebben az időszakban vagyunk talán a legfelpörgetettebbek. Azért hajtunk, hogy a mi karácsonyunk legyen a legszebb, a mi ajándékaink a leggazdagabbak, és mire lezuhanunk a szentesti asztalhoz, már feszültek, fáradtak, ingerültek vagyunk.

Hová is lett az advent igazi lényege? A lelki megtisztulás, az egymásra figyelés, a közös beszélgetések öröme? Üljünk le este az asztalhoz, közösen beszélgetni, szakítsunk egymásra időt. Lassítsuk le a gondolatainkat, hallgassuk meg a másikat, hagyjuk, hogy a gyermekeink is elmondhassák az őket foglalkoztató kérdéseket. És amennyiben valódi odafigyelést tanúsítunk, újra érzékelhetjük a család fontosságát, erejét. A meglassulás, az elmélkedés alatt fel is töltődünk energiával, a beszélgetések alkalmat biztosítanak a jövő tervezésére. Kell is ez, hogy a következő év kihívásait a lehető legjobban tudjuk teljesíteni.

Kedves Pataki Polgárok!

Legyen hát áldott az Adventi készülődésünk, szívünkben, otthonainkban, egyházi közösségeinkben, hogy együtt élhessük át Karácsony csodáját, itt Sárospatakon, az Úrnak 2015. esztendejében.”

Ezt követően az adventi koszorú negyedik gyertyáját is meggyújtották. A lakosok még sokáig a téren maradtak, ki teát, ki pedig forralt bort fogyasztva a szervezők által kínált kalácsot vagy éppen szaloncukrot majszolva beszélgetett még barátaival, ismerőseivel.

Feltöltő

Fel