A szeretet erejéről beszélt Sárospatakon Böjte Csaba

Az Őszi Szent Erzsébet Napok keretében Écsy Gáborral és Böjte Csabával találkozhattak a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye karitászmunkatársai november 17-én Sárospatakon – tájékoztatta szerkesztőségünket Feczkó Ágnes, a sárospataki Szent Erzsébet Ház sajtófelelőse.

Immáron nyolcadszor rendezik meg Sárospatakon, Árpád-házi Szent Erzsébet szülőhelyén az Őszi Szent Erzsébet Napokat november 14. és 23. között. A tíznapos rendezvény egy napját minden évben a karitásznak szentelik: lelkinapot szerveznek egy-egy egyházmegye segítő csoportjai számára.

Idén a debrecen-nyíregyházi egyházmegyei karitász hatszáz munkatársa érkezett Sárospatakra. Az eseményt a Sárospataki Római Katolikus Egyházközség Karitász-csoportja, illetve a Szent Erzsébet Ház szervezték. A vendégek találkozhattak Écsy Gábor országos igazgatóval, aki beszámolt a Katolikus Karitász országos tevékenységéről, majd meghallgathatták Böjte Csaba előadását.

A dévai ferences szerzetes két bibliai ember hozzáállását hasonlította össze előadása elején. Rámutatott: a gazdag ifjú, bár betartja az isteni parancsokat, mégis rosszul érinti a felszólítás, nem akar kényelmetlenül, szegényen élni; ezzel szemben Mária nem kezd el magyarázkodni, vállalja Isten fiának világra szülését, és mikor elvész a tizenkét éves Jézus, akkor sem a gyermekjóléti szolgálatot hívja, hanem maga indul megkeresésére.

Böjte Csaba ezt követően egy római konferencián szerzett tapasztalatait osztotta meg, melynek témája az utcán élő emberek lelki gondozása volt. Csaba testvér elmondta, valójában ott szembesült azzal, hogy míg Ázsia egyes országaiban a lakosság közel fele kiskorú, addig Európa elöregszik.

Csak Pakisztánban több gyermek él, mint egész Európában – mutatott rá. – És arról nem beszélnek a statisztikusok, hogy mi itt Európában jobban élünk, mint a világ lakosságának 95 százaléka. A világon 150 millió utcagyerek van, akik nem kellenek senkinek. Illetve kellenek: a rabszolga-kereskedőknek, a terrorszervezeteknek a szervkereskedőknek, és annak, aki gyermekprostitúcióra adja a gyermekeket. Nagy baj van a világban! Nem zárkózhatunk be, nem élhetünk úgy, mint a gazdag ifjú. Isten nagy, teremtett világában élünk.

Naponta 6-7 ezer abortuszt követnek el Európában, és naponta Európában 6-7 ezer menekült jön be. Ugye? Lehet összeesküvésre, a nagyhatalmak játékára gondolni, hogy miért indul el több ezer ember… – folytatta az előadó. – Az abortuszt nem nagyhatalmak követik el, hanem minden ember külön-külön, ott, ahol van. A gazdag ifjú úgy dönt, hogy kényelmesebb neki úgy élnie. Mária pedig vállalja a gyermeket. Ne kenjük a nagyhatalmakra a problémákat, mi magunk döntünk az élet vagy a gazdagság mellett. Ha mi a karitászban dolgozunk, akkor szembe kell néznünk ezekkel a dolgokkal!

Viszont van egy jó hírem is – mondta Csaba testvér. – A jó hír az, hogy van orvosság. A mi Urunk elmondta, és nagyon egyszerű: csak szeretni kell! Az élet mellett kell dönteni, hiszen a gyermekvállalás jó dolog. A gyermek olyan, mint az orvosság. Ahogy az orvosságot is bevétel előtt jól fel kell rázni, a gyermeket is. Feldobni egyszer, kétszer, ő kacag, mi pedig tíz évvel tovább élünk. A mai ember azért olyan savanyú, keserű, mert nem mer gyermekeket vállalni. Úgy kellene erre a Kárpát-medencére a gyermekáldás, mint a földekre a tavaszi eső.

Szép látni azt is, ahogy a gyermek majd apává serdül és az asztalfőre ül. Merjünk az asztalfőre ülni! Merjünk az élet mellett dönteni. Merjük azt mondani gyermekeinknek, hogy vállaljon még egy unokát, én segítelek. Jó dolog a szeretteinkről gondoskodni, jó dolog törődni a gyermekekkel. Az Isten ezt minden férfinak felkínálja – hangsúlyozta Böjte Csaba. – Szent József sem vér szerinti apja Jézusnak. József más gyermekére mondott igent, és Mária, mikor elveszett Jézus, azt mondta neki: „Atyád és én aggódva kerestünk!” Mária maga nevezi Józsefet Jézus atyjának. Engem is boldoggá tesznek a gyermekek, akikre igent mondtam. Jó az élet mellett dönteni! Jó a gyermek mellett dönteni!

A Kárpát-medencei magyarság viszont nem tud az élet, a gyermek mellett dönteni – állapította meg Csaba testvér. – Aranyozhatjuk a templomainkat, építhetjük az iskoláinkat, de mi marad? Nem a gazdag ifjú bezárkózottsága az út. Mernünk kellene nyitni. Nyitni más országok, más kultúrák felé. Testvérplébániai kapcsolatokat teremteni. Kérdem én, a kerítés megvédhet bennünket? Véleményem szerint a szeretet és a jóság védhet meg bennünket. Ez az egyetlen fegyverünk.

Merek-e nyitni a szegények felé? A kiskertedet otthon megkapálod, kigyomlálod. Milyen szép lesz. Ha arra sem mész, mi lesz belőle? Gaz és gyom. Befogadtunk több száz gyermeket. A testvérek közül, akit befogadtunk, az most doktorál, akit nem fogadtunk be, az analfabéta lett – mondta előadásában Böjte Csaba. – Én nem hiszek a genetikában. Abban hiszek, hogy azt a gyermeket, aki bejön hozzánk, szeretettel meg lehet nevelni. Mindannyian tudjuk, hogy rossz rosszat tenni, és jó jót tenni. Az Isten úgy teremtett minket, hogy jól érezzük magunkat, ha jót teszünk. Jó dolog a szeretet útján járni. Jó dolog az élet mellett dönteni!

Én nem félek a muzulmánoktól, attól félek, ha rossz keresztények leszünk. Nincs jövőjük azoknak, akik a rosszat teszik. El kell mondanunk, hogy jó dolog jót tenni! Hiszek a szeretet végső győzelmében! Isten országa el fog jönni, és nekünk ezt el kell hinnünk. Általunk akar eljönni. Jézus soha nem egyedül megy, mindig viszi a tanítványait. Istennek szüksége van az emberrel való együttműködésre. Adja az Isten, hogy ne a gazdag ifjú, hanem a boldogságos Szűz Mária legyen a példaképünk. Merjünk az élet mellett dönteni! Világunkat csak a szeretet és a jóság mentheti meg – zárta Sárospatakon tartott előadását Böjte Csaba.

Forrás és fotó: Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény, Sárospatak, Magyar Kurír.

Feltöltő

Fel