A Sárospataki Irodalmi Olvasókör szeptemberi találkozója

A Sárospataki Irodalmi Olvasókör szeptember 16-i összejövetelén a világhírű cseh-morva pedagógus, prédikátor, politikus, filozófus és költő Comenius emlékét idéztük. Bevezetésként Czabányi Attila főiskolai hallgató igényes tolmácsolásában Képes Géza: A templomépítő című versét hallottuk, később pedig Comenius: Életünk a világon csak vándorút című művét adta elő, majd az előadás befejezéseként Martinák János: Comenius Pataki szobra előtt címmel írt költeményét szavalta el. Nagy László János: “Vándorlás volt egész életem” c. hiánypótló, értékes filmjében a híres pedagógus életútja főbb helyszíneit ismerhettük meg.

A Körünkben is nagy tiszteletnek örvendő dr. Földy Ferenc főiskolai tanár, a Magyar Comenius Társaság elnöke “Comenius és Sárospatak” címmel tartott lebilincselő, színvonalas előadást. Johannes Amos Comenius 1592.március 28-án magyar szülők gyermekeként jött a világra a morvaországi Nivnicében. Nagyapja Szeges János, édesapja Szeges Martin vallásos emberek voltak, szőlőműveléssel foglalkoztak. A család a gyermekekkel együtt később Uhersky Brodban telepedett le. Az édesapja tagja volt a Cseh Testvérek gyülekezetének. A tudományos kutatók 1960-as években találták meg Comenius: “Drága hazámnak Morvaországnak…” c. írását, amely származása és névhasználata bizonyítéka. A dokumentumot Jan Amos Co formában dedikálta, majd áthúzta a Co rövidítést és Szeges, a nivnicei-vel egészítette ki. Később a Szeges névhez jelzőként komnansky, komensky név társult, az utóbbit latinosította Comenius névre.

Kisgyermekként pestisjárványban veszítette el a szüleit, testvéreit. Az egyik nagynénje vette magához és gondoskodott róla. Az elemi iskolai tanulmányait a cseh testvérek közössége iskolájában végezte el. Kiváló tanuló volt, rengeteget olvasott, ezzel a tudományokban való jártasságát alapozta meg. Ezután a prerovi latin gimnáziumban tanult tovább, majd a herborni akadémián és a heidelbergi egyetemen folytatta teológiai tanulmányait. Nagy hatással volt rá Alstedt harmónia elmélete, Bacon filozófiája. Mindezek alapos ismeretében tervezte kidolgozni a “tudományok tudománya”, a pánszófia elméletét, amely hozzásegíti az embert a világban való eligazodáshoz, a boldoguláshoz. Egyetemi tanulmányai befejezésével visszatért Prerovba, felszentelték papnak, házasságot kötött Magdaléna Vizovskával. A lelkészi teendők mellett a helyi gimnáziumban is tanított. 1618-ban, a harmincéves háború kezdetén újabb tragédia érte, pestisjárványban veszítette el családját. 1620-ban a fehérhegyi csata után a cseh testvérek közösségét feloszlatták és egy kis csoporttal a lengyelországi Lesznóba menekült, ahol újból családot alapított. A lelkészi és a pedagógusi tevékenység mellett tudományos kutatómunkát is folytatott. Megírta a “Didactica magna” (Nagy oktatástan) c. híres munkáját, a “Janua linguarum aurea reserata” és a “Vestibulum” c. latin nyelvkönyveket. Hozzákezdett a korábban tervezett pánszofia elmélet kidolgozásához is. „A pánszofia nem öncélú tudományos teljesítmény, hanem olyan összefüggő ismeretrendszer, amely a világot a maga teljességében képezi le, s teszi áttekinthetővé.” 1641-ben meghívták Londonba és Svédországba, hogy tapasztalataival segítse az oktatásügy reformja megvalósítását. Svédországi tartózkodása alatt készült el az Atrium (fogadóterem) c. harmadik nyelvkönyve Később visszatért Lengyelországba, Lesznóba és a Morva Testvérek püspökeként tevékenykedett. Tudását sajnos nem tudta szülőhazájában hasznosítani.

1650-ben Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszony meghívására érkezett városunkba, hogy a híres Református Kollégiumot megreformálja. Comenius azzal a nemes szándékkal jött ide, hogy a gyakorlatban is kipróbálhatja a pánszofiai tervét, egyben a politikai elképzeléséhez is segítséget kaphat a Rákóczi-családtól. Négy évig tartózkodott Patakon, és a hétosztályos pánszofikus iskola tervezetéből csak az első három osztály valósult meg. A latin nyelv elsajátítását a Vestibulum, a Janua és az Atrium nyelvkönyvek segítették. Itt írta meg az első képekkel illusztrált tankönyvét,az Orbis Sensualium Pictus (A látható világ képekben) c. képes gyermeklexikont, amely 1658-ban jelent meg latin, német, 1669-ben latin, német, magyar nyelven. A dokumentum a diákok számára a tanulás egyik fontos és kedvelt eszköze volt, melyet később több nyelvre is (pl. japán) lefordítottak. Miután politikai elképzeléseit a Rákócziak nem támogatták, 1654-ben visszatért Lesznóba, majd Hamburgban is tartózkodott, és Amszterdamban telepedett le. Itt anyagilag is támogatták a tudományos munkáját, a művei gyűjteményes kiadását. 1670. november 15-én távozott az élők sorából. Naardenben helyezték el örök nyugalomra, a templom azóta is zarándokhely a hazai és külföldi pedagógiai szakemberek számára.

Az előadás szemléltetéséhez dr. Földy Ferenc tanár úr, a Magyar Comenius Társaság elnöke könyvkiállítás formájában mutatta be a Bibliotheca Comeniana könyvsorozatuk eddig megjelent köteteit, és a saját tulajdonában lévő különlegesen szép Comenius mellszobrot is. Ezután Remeczkiné Toma Kornélia, a Comenius Társaság titkára az 1986-ban megalakult Társaság sokszínű tevékenységét mutatta be. Minden évben a legújabb pedagógiai kutatások eredményeit tudományos konferencián mutatják be, az előadások anyagát az itt bemutatott könyvsorozat ízléses köteteiben adják közre. Nemzetközi tudományos konferenciákat, felolvasó üléseket szerveznek, pályázatokat írnak ki, Comenius emlékplakettel jutalmazzák az aktív tudományos kutatókat, és a városunkban kiemelkedő munkát végző szakembereket. 1976-ban a Tanítóképző Főiskola felvette Comenius nevét. Sárospatakon utcát neveztek el róla, két márvány emléktábla, egy szép mellszobra is hirdeti a nagy tudós emlékét.

Comenius az első nemzetközileg is elismert pedagógus, akinek a munkássága a huszonegyedik század oktatásában is jelen van.

Nagy tisztelettel és hálásan köszönjük dr. Földy Ferenc tanár úr értékes, különleges előadását, annak sokszínű szemléltetését. Tudományos kutatómunkájához, a Magyar Comenius Társaság színvonalas, példaértékű vezetéséhez jó egészséget, további sok sikert és elismerést kívánunk.

„Ha ti hunjaim, tudtok élni tehetségetekkel, bölcsesség dolgában Európa egy népénél sem lesztek hátrább.” Comenius (Sárospatak, 1650. nov. 24.-beköszöntő)

Halász Magdolna, Köri elnök

siokszeptember

Feltöltő

Fel